Mielőtt aláírsz: a székhelyszolgáltató ellenőrzése nyilvános forrásokból

A székhelyszolgáltató kiválasztásánál a legtöbben két dolgot néznek: a címet és a havidíjat. Mindkettő látható, és mindkettőről könnyű dönteni. Ami nem látszik első ránézésre, az a szolgáltató jogi állapota: jogosult-e egyáltalán a tevékenységre, rendelkezik-e az ingatlannal, és a szerződése megadja-e azokat a garanciákat, amelyeket a jogszabály előír.

A jó hír, hogy ennek nagy része nyilvános forrásokból, néhány óra alatt ellenőrizhető. Az alábbi öt lépés nem helyettesíti az ügyvédi átvilágítást, de kiszűri a legsúlyosabb kockázatokat.

Első ellenőrzés: szerepel-e a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában?

Ez a legfontosabb kérdés, mert minden más erre épül. A Pmt. 76/B. § (1) bekezdése szerint a székhelyszolgáltató a tevékenység végzésére irányuló szándékát köteles bejelenteni a felügyeleti szervnek, és a tevékenységet csak a nyilvántartásba vételt követően folytathatja. A felügyeleti szerv a Pmt. 5. § f) pontja szerint a pénzügyi információs egységként működő hatóság, azaz a NAV erre kijelölt szervezeti egysége, amely a 76/E. § (1) bekezdése szerint a nyilvántartásba vett szolgáltatókat a honlapján közzéteszi.

Miért ilyen fontos ez a te cégednek? Az adózás rendjéről szóló törvény 18/A. §-a szerint amikor bejelented a NAV-nak, hogy székhelyszolgáltatást veszel igénybe, a NAV megvizsgálja, szerepel-e a szolgáltató a nyilvántartásban. Ha nem, tizenöt napos határidővel felhív, hogy vond vissza a bejelentést vagy gondoskodj másik székhelyről. Ha ennek nem teszel eleget, az Art. 246. § (1) bekezdés h) pontja szerint az adószám törlésének esete áll fenn.

A nyilvántartás később is számít. Ha a felügyeleti szerv egy szolgáltatót töröl, a 76/E. § (5) bekezdése szerint a NAV megvizsgálja, mely adózóknál látott el székhelyszolgáltatást, és felhívja őket, hogy gondoskodjanak megfelelő székhelyről. Egy nyilvántartásból törölt szolgáltató tehát az összes ügyfelét új székhely keresésére kényszerítheti.

Teendő: kérd el a szolgáltató cégnevét és adószámát, és ellenőrizd a felügyeleti szerv által közzétett listán. Ha a szolgáltató nem tudja megmondani, mikor vették nyilvántartásba, az önmagában figyelmeztető jel.

Második ellenőrzés: kié az ingatlan?

A székhelyszolgáltatásról szóló 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet 1. § (4) bekezdése szerint székhelyül főszabály szerint olyan ingatlan szolgálhat, amely a szolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a szolgáltató használati jogát bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba.

Ha egyik sem teljesül, az (5) bekezdés szerint a szolgáltatás csak akkor nyújtható, ha a tulajdonos előzetesen írásban hozzájárult, és az alábbiak egyike is fennáll:

• a felek a számviteli törvény szerint kapcsolt vállalkozások vagy részesedési viszonyban állnak;
• a szolgáltató a cég kézbesítési megbízottjaként be van jegyezve;
• a felek között tartós könyvvezetési megbízás is fennáll.

Ezt a cégtörvény is tükrözi: a Ctv. 1. számú melléklete szerint a székhelyhasználat jogszerűségéről szóló okirathoz székhelyszolgáltatás esetén szükség szerint az ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulását is csatolni kell.

Teendő: az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 14. §-a szerint az ingatlan-nyilvántartás nyilvános, a tulajdoni lap tartalmát bárki megismerheti, és hiteles másolatot kérhet róla. Egy tulajdonilap-másolatból kiderül, ki a tulajdonos, és van-e bejegyzett használati jog. Ha a szolgáltató nem tulajdonos és használati joga sincs bejegyezve, kérdezd meg, melyik (5) bekezdés szerinti feltételre hivatkozik, és kérd el a tulajdonosi hozzájárulást.

Harmadik ellenőrzés: a szolgáltató cégadatai

A szolgáltató maga is cég (vagy egyéni vállalkozó), így az adatai nyilvánosak. A Ctv. 15. §-a szerint a céginformációs szolgálat a cégjegyzék fennálló és törölt adatainak megismerését bárki számára ingyenesen biztosítja.

Mit érdemes megnézni a cégkivonatban?

• Mióta működik, és mióta ez a székhelye.
• Van-e a neve mellett toldat, például „felszámolás alatt” (f. a.) vagy végelszámolásra utaló jelzés.
• Kik a vezetői, és sűrűn cserélődtek-e az utóbbi időben.
• Egyezik-e a cégkivonatban szereplő székhely azzal a címmel, amelyet neked kínál, vagy a székhelyszolgáltatást egy másik ingatlanon végzi.

Negyedik ellenőrzés: adóhatósági státusz

Az Art. 266. §-a alapján a NAV a honlapján közzéteszi többek között az adószámmal rendelkező adózók alapadatait, és külön azoknak a nevét és adószámát, akiknek az adószámát törölte. Az Art. 256. §-a szerint a NAV köztartozásmentes adózói adatbázist is működtet és tesz közzé. Ezek a lekérdezések nem adnak teljes képet egy szolgáltató megbízhatóságáról, de egy törölt adószám vagy jelentős tartozás egyértelmű ok a továbblépésre.

Ötödik ellenőrzés: a szerződés tervezete

A rendelet több ponton kötelező tartalmat ír elő, és ezeket érdemes tételesen összevetni a szerződéstervezettel:

Mindezt nem a felek alkudják ki: a 2. § (6) bekezdése szerint semmis az a kikötés, amely a megbízottat a 2. §-ban foglalt kötelezettségei alól mentesíti. A rendelet garanciái tehát akkor is érvényesek, ha a szerződés hallgat róluk — de egy olyan szolgáltató, amelynek a szerződéséből hiányoznak, valószínűleg a gyakorlatban sem teljesíti őket.

Figyelmeztető jelek összefoglalva

• nem tudja megmondani, mikor vették nyilvántartásba, vagy nem szerepel a közzétett listán;
• sem tulajdonos, sem bejegyzett használati joga nincs, és nem tud a rendelet (5) bekezdésére hivatkozni;
• határozott idejű szerződést kínál, vagy az első évben rendes felmondást enged;
• nem kér személyazonosítást és tényleges tulajdonosi nyilatkozatot — ezt a Pmt. 13. §-a szerint nem hagyhatná ki (részletek: ügyfél-átvilágítás);
• a postát „továbbítási címre” irányítaná, ami a rendelet 3. §-a szerint kizárt;
• a szerződésben iratjegyzék helyett csak „postakezelés” szerepel.

Egyik jel sem bizonyít önmagában semmit, de mindegyiknél érdemes megállni és rákérdezni. A döntés előtti szélesebb mérlegelés szempontjait az összevető cikk, a fogalmakat a Székhely-szótár foglalja össze.

Források

• 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) — 5. § f), 13. §, 76/B–76/E. §
• 2017. évi CL. törvény (Art.) — 18/A. §, 246. § (1) h), 256. §, 266. §
• 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet a székhelyszolgáltatásról — 1–3. §
• 2006. évi V. törvény (Ctv.) — 15. §, 1. számú melléklet
• 2021. évi C. törvény (Inytv.) — 14. §