Külföldi tag vagy ügyvezető: a kézbesítési megbízott szerepe a székhely mellett

Egy osztrák anyavállalat magyar leánycéget alapít. Egy Lisszabonban élő magyar állampolgár, akinek már nincs itthoni lakcíme, kft.-t alapít a barátjával. Egy holland befektető tagként belép egy budapesti startupba. Mindhárom esetben ugyanaz a kérdés merül fel: ha egy magyar bíróság vagy hatóság hivatalos iratot küld annak, aki nem Magyarországon él, hová kézbesítse?

A cégtörvény erre a kézbesítési megbízott intézményével felel. Ez nem azonos a székhellyel, és nem is helyettesíti azt — de a kettő gyakran ugyanannál a szolgáltatónál találkozik.

Mikor kötelező?

A Ctv. 31. § (2) bekezdése szerint kézbesítési megbízottat kell megjelölni a bejegyzési kérelemben, ha abban

• külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy
• olyan külföldi természetes személy szerepel, aki nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel.

A gyakorlatban ez leggyakrabban a külföldi tagot (tulajdonost) és a külföldön élő vezető tisztségviselőt érinti. A megbízott nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét a cégjegyzékbe is bejegyzik (Ctv. 25. § (1)).

Ki lehet kézbesítési megbízott — és ki nem?

A 31. § (2) bekezdése szerint kézbesítési megbízott lehet magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, és lehet magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy is.

Fontos kizárás: kézbesítési megbízotti feladatot nem láthatnak el a cég tagjai, vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai. A belföldön élő társtulajdonos tehát nem lehet a külföldi tag megbízottja ugyanabban a cégben — ennek oka érthető: a megbízott feladata épp az, hogy a céggel szemben is független csatornát biztosítson a külföldi személy felé.

A bejegyzési kérelemhez csatolni kell a megbízásról és annak elfogadásáról szóló teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot. A megbízottnak tehát kifejezetten vállalnia kell a feladatot; egy egyoldalú kijelölés nem elég.

Mit vállal a megbízott?

A 31. § (3) bekezdése szerint a kézbesítési megbízott feladata, hogy a bíróságnak vagy más hatóságnak a cég működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személynek szóló iratait átvegye, és továbbítsa a megbízónak.

Ehhez egy erős jogi vélelem kapcsolódik: a megbízottnak szabályszerűen kézbesített iratról vélelmezni kell, hogy az a kézbesítést követő tizenötödik napon a külföldi személy tudomására jutott. Ha tehát a megbízott későn vagy egyáltalán nem továbbít, a külföldi személy ettől még úgy kezelendő, mintha ismerte volna az iratot. A megbízott kiválasztása ezért bizalmi kérdés, nem adminisztratív formaság.

Kapcsolat a székhelyszolgáltatással

A két szerep különböző: a székhely a cég iratainak és levelezésének helye, a kézbesítési megbízott pedig a cégben szereplő külföldi személy hivatalos iratainak címzettje. Mégis gyakran egy kézben vannak, és ennek jogszabályi háttere is van.

A székhelyszolgáltatásról szóló 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet 1. § (4) bekezdése szerint székhelyül főszabály szerint olyan ingatlan szolgálhat, amely a székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a használati jogát bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba. Ha ez nem teljesül, az (5) bekezdés csak akkor engedi a szolgáltatást, ha a tulajdonos előzetesen írásban hozzájárult, és további feltételek egyike fennáll. Az egyik ilyen feltétel (b) pont), hogy a megbízott a cég cégjegyzék-adatai között kézbesítési megbízottként van bejegyezve.

A rendelet tehát számol azzal a helyzettel, hogy a székhelyet biztosító fél egyben kézbesítési megbízott is. Ha olyan szolgáltatóval tárgyalsz, amely nem tulajdonosa az ingatlannak, érdemes megkérdezni, melyik (5) bekezdés szerinti feltételre alapozza a jogosultságát.

Ha a megbízatás megszűnik

A megbízás nem örök. A Ctv. 31. § (4) bekezdése szerint a megbízás megszűnését követő 15 napon belül a kézbesítési megbízottnak be kell jelentenie ezt a cégbíróságnak. Ha ezt elmulasztja, az (5) bekezdés alapján a cégbíróság pénzbírsággal sújthatja; a bírság mértékét a 34. § (2) bekezdése határozza meg.

Mi van, ha a megbízott le akar mondani, de a külföldi személy nem jelöl ki újat? A Ctv. 88. § (2) bekezdése erre külön eljárást ad: a megbízott a cégbírósághoz fordulhat, ha igazolja, hogy a külföldi személyt tájékoztatta a lemondásról és írásban felhívta, hogy gondoskodjon másik megbízottról, de az az értesítést követő hatvan napon belül ezt nem tette meg (vagy a lemondás nem volt kézbesíthető). A megbízott a kérelme benyújtásáig köteles ellátni a feladatait.

A következmények súlyosak lehetnek. A 88. § (4) bekezdése szerint ha a cég képviseletére kizárólag olyan személy jogosult, akinek a kézbesítési megbízottját a cégbíróság törölte, a cégbíróság az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárást indítja meg. A 89. § ezt az eljárást akkor rendeli alkalmazni, ha a cég a székhelyén sem található, és a képviselők lakóhelye ismeretlen vagy a kézbesítési megbízott nem fellelhető. Ilyenkor a tagoknak hatvan napjuk van a törvényes működés helyreállítására.

Mit érdemes a megbízásban rögzíteni?

A Ctv. a kézbesítési megbízott feladatát és a megbízás megszűnésének bejelentését szabályozza, a felek közötti viszony részleteit viszont a megbízási szerződésre hagyja. Néhány pont, amelyet érdemes írásban rendezni:

• a továbbítás módja és határideje — például szkennelt másolat e-mailben néhány munkanapon belül, az eredeti irat postán;
• az értesítési címek — legalább két elérhetőség, és az a kötelezettség, hogy a külföldi fél ezek változását jelzi;
• a nyelv — a magyar hatóságok iratai jellemzően magyar nyelvűek; ha a külföldi fél nem beszél magyarul, ki és milyen gyorsan gondoskodik a tartalom megértéséről;
• a megszűnés rendje — milyen előzetes értesítéssel mondhat fel a megbízott, és hogyan illeszkedik ez a Ctv. 31. § (4) bekezdésének 15 napos bejelentési kötelezettségéhez és a 88. § (2) bekezdésének hatvannapos határidejéhez.

Mire figyelj külföldi tagként vagy vezetőként?

1. Válassz olyan megbízottat, akivel ténylegesen tartod a kapcsolatot. A 15 napos vélelem miatt a továbbítás gyorsasága a te kockázatod.
2. Rögzítsd írásban a továbbítás módját és határidejét. A törvény a feladatot írja elő, a részleteket a felek rendezik.
3. Tartsd naprakészen az elérhetőségeidet. Ha a megbízott nem tud elérni, a 88. § szerinti eljárás könnyen elindulhat.
4. Ne keverd össze a szerepeket. A székhely, a kézbesítési megbízott és a cég hivatalos elektronikus elérhetősége három külön csatorna; a hivatalos elérhetőségről szóló cikk a harmadikat tárgyalja.
5. Számíts az átvilágításra. Ha székhelyszolgáltatót is igénybe veszel, a pénzmosás elleni törvény szerint a szolgáltató rögzíti a kézbesítési megbízott adatait is — erről itt írunk.

Források

• 2006. évi V. törvény (Ctv.) — 25. § (1), 31. § (2)–(5), 34. § (2), 88. § (2), (4), 89. §
• 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet a székhelyszolgáltatásról — 1. § (4), (5)
• 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) — 7. § (2) b)