7 lap · rendszerezve
A székhely kiválasztásának, a szolgáltató ellenőrzésének és a hivatalos kapcsolattartásnak a kérdései, fejezetenként, jogszabályi hivatkozásokkal.
Nyilvántartásba vétel, ingatlanjogcím, cégadatok, adóhatósági státusz és a szerződés kötelező garanciái: öt ellenőrzés, amelyet bárki elvégezhet, és a jelek, amelyeknél érdemes megállni.
A székhelyszolgáltató a pénzmosás elleni törvény kötelezettje: azonosítania kell az ügyfelet, nyilatkozatot kell kérnie a tényleges tulajdonosról, és nyolc évig őriznie kell az iratokat. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Ha a cégben külföldi szervezet vagy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező személy szerepel, a székhely mellé kézbesítési megbízott is kell. Ki lehet az, mit vállal, és mi történik, ha lemond.
A hatósági levelek nagy része ma elektronikus tárhelyre érkezik, a székhely mégsem vált fölöslegessé. Mit ír elő a Dáptv., mikor számít kézbesítettnek egy elektronikus küldemény, és mi marad papíron.
A cégtörvény két helyet különböztet meg: ahol a cég levelei és iratai vannak, és ahol a döntéseit meghozzák. Mikor kell a kettőt külön feltüntetni, és miért fontos ez székhelyszolgáltatásnál?
Az egyéni vállalkozó nem a cégbíróságon, hanem egy külön nyilvántartásban szerepel, de a székhely fogalma ugyanaz. Mi nyilvános, mi nem, és mikor jön szóba szolgáltató.
A három szokásos megoldás ugyanazt a törvényi feladatot teljesíti, de egészen más kockázatokkal. Szempontok, táblázat és kérdéslista a döntéshez.